Washington, 2013. január 9., szerda (MTI) – A gyerekkoruk óta két nyelvet használó idős emberek agya nemcsak fürgébben működik, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között azokéhoz képest, akik csak egy nyelvet beszélnek – derül ki egy friss amerikai tanulmányból.

    A The Journal of Neuroscience című folyóiratban szerdán megjelent elemzésükben a Kentuckyi Egyetem tudósai aláhúzták, hogy eredményeik azt sugallják: bizonyos szellemi tevékenységek valóban hasznosak lehetnek idősebb korban. Vizsgálataik során megállapították, hogy a kétnyelvű emberek agyi működésében olyan minták különíthetők el, amelyek az egynyelvűeknél nincsenek jelen.

{loadposition user5}
    Brian Gold vezetésével harminc, 60 és 68 év közötti, jó egészségi állapotban lévő koros emberrel végeztek kísérleteket, részben olyanokkal, akik a mindennapokban két nyelvet használnak, részben olyanokkal, akik csak egy nyelven tudnak. Agyuk működését – a különböző agyi régiók közötti véráramlás alakulását – funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) rögzítették. 

    A résztvevőknek agyuk rugalmasságának mérésére szolgáló kognitív (tanulási és emlékezési) feladatokat kellett végrehajtaniuk. Két különböző – kör és négyzet – alakú ábrát mutattak nekik két, piros és kék színben: miután a minták felvillantak a képernyőn, meg kellett nevezniük vagy a formát, vagy a színt. Később már ide-oda ugráltak a formák és a színek között.

    Mindkét vizsgálati csoport jól oldotta meg a feladatokat, de a kétnyelvűek gyorsabbak voltak, mint az egynyelvűek. Az fMRI-képek ráadásul kimutatták, hogy az előbbiek agya nemcsak fürgébbnek bizonyult, hanem kevesebb energiát is fogyasztott a frontális (homlok) lebeny kéregben. “Ebből arra lehet következtetni, hogy a két nyelven beszélő idősek hatékonyabban veszik igénybe agyukat, mint egynyelvű kortársaik” – húzta alá Gold. 

    A szakemberek kíváncsiak voltak arra is, hogy a kétnyelvűség előnye mikor jelentkezik az élet során. Ennek érdekében fiatal felnőttekkel – átlagéletkorukat tekintve 31 évesekkel – végeztették el ugyanazokat a feladatokat. Mint előre sejthető volt, a résztvevők gyorsabbak voltak, mint idősebb társaik, ám kiderült az is, hogy a két kísérleti – kétnyelvű, illetve egynyelvű – csoport tagjai között nem mutatkoztak különbségek a kognitív képességeket illetően ebben a korban. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az egész életet végigkísérő kétnyelvűség igazán az életkor előrehaladtával fejti ki jótékony hatását az agy homloklebenyének a működésére.

    A tanulmányt ismertető LiveScience szakportál megszólaltatta a Wayne Állami Egyetem idősügyi szakértőjét, John Woodardot, aki nem vett részt a kutatásban. “A tanulmány az elsők között szolgáltat bizonyítékot arra, hogy kapcsolat van egyes kognitív ösztönző tevékenységek, jelen esetben több nyelv napi alapon történő használata és az agy működése között” – mondta.

{loadposition advert}