Az elmúlt egy hónapban régen látott civil mozgalmak, demonstrációk jelentek meg az egész országban. A legnagyobbon – a Reuters ügynökség szerint – 100 ezren voltak. Civilnek lenni nehéz, ezt bizonyítja, hogy sokszor összefonódások tapasztalhatók a civilek és a pártok között. Civilként politizálni pedig majdhogynem lehetetlen.
Lesz-e a civilségből kormány?
A magyar politikát pártok alakítják. Voltak, akik civilként kezdték, de teljesen civilek nem tudtak a későbbiekben maradni. Nem fognak tudni azok sem maradni, akik most a színpadokról olyan esetlenül hangoztatják, hogy ők azok.
Kétségtelenül Budapesten a Gulyás-féle demonstrációk voltak a legösszerakottabbak. A hétfői tüntetés szervezői már hibáztak. A legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor a túlságosan hosszúra nyúló beszédek végén bejelentették, ennyi volt, köszönjük, majd eltűntek. Jó nem tűntek el, de az emberek 99 százaléka nem tudta, hol vannak.
Nem a civilek, a tömeg a fontos
És a tüntetés végeztével kezdtek forrni az indulatok. Ordibálás, kordondöntés, rendőrök lökdösése. Düh, felháborodottság, sőt még agresszió is volt a demonstrálókban. Akik elől voltak láthatták az éppen el nem takart arcokon, hogy nincsen béke. Nem békés az egyetemista, a minimálbérért dolgozó, a közmunkás, a tanár, a nyugdíjas, és még folytathatnánk. Szóval a nép minden rétege.
Vidéken is hasonló dolgok történnek. Az emberek megmozdulnak. Ez a lényeg, nem a sokszor butaságokat ordítozó szónoknak tűnő álcivil ripacsok. A tömeg, ami végre kimegy az utcára, végre kimondja, hogy elege van, végre hallatja a hangját. A tömeg, ami végre nem a szobában ül, és akik ma már nem fotelforradalmárok.
Elvégre összefogás kell 2018-ig
Az ellenzék márpedig olyan, mint a gombok a klaviatúrámon – sok van belőlük. A space és az enter a legnagyobb, de egyik sem csatlakozik hozzájuk, inkább eltörpül mellettük mind. És a jelenlegi ellenzéket nem a pártok alakítják egyelőre. Nem is nagyon engedik a civilek a pártokat megjelenni. Na, de mit csinált már kétszer is a tömeg, amikor Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő EU-s zászlóval megjelent a Parlament ablakában? Kifütyülték? Dehogy, éljenezték. De baj, hogy nincsenek a perifériában? Talán addig felkészülhetnek a kormányváltásra, ha közben tanulnak a civilektől.
Például azt, hogy program nélkül nem szabad többé kiállni, egyszerű, világos üzenetek kellenek, hagyni kell az embereket feldühödni. És ami fontos: nincsen közöny az emberekben a mai politika miatt. Inkább a sokszor unalmas, nem a megújulásra törekvő, nem a minden csoport problémáját magukra vevő pártokkal van. Hanem legjobban a kormánnyal.
Az igazi elégedetlenség Orbán miatt van
Nem a 2006-os megszorítások, nem a Bokros-csomag miatt dühösek. És hiba összemosni a korábbi kormánypártokat a mai kormánypárttal. Hiba Gyurcsányozni, elmúlt 25 évezni. Hiba lesöpörni a korábbi évtizedeket csak azért, mert ma nem jó. Talán 25 éve jobb volt?
Hiba a tüntetőkre úgy tekinteni, mint akik egytől-egyig utálják Gyurcsányt, utálják Bajnait, utálják Demszkyt. Ők Orbánt utálják.
Elnézve a mai civilek vezetőinek jelentős részét, ők egyszerűen alkalmatlanok vezető szerepre. Közöny van a hallgatóságban, amikor beszélnek, amikor furán gesztikulálnak. Jó lenne megérteni, hogy az van, amit látunk. El kell fogadni, hogy a Fideszt csak széleskörű összefogással lehet legyőzni. Ez nem az én véleményem, ez a választási rendszerünk velejárója. Civilek nem tudják ezt megcsinálni. Vannak nekünk pártjaink. Most nagy a sokaság, tessék a mozgalmaknak kikényszeríteni, hogy fogjanak össze, hogy hallgassák meg őket, dolgozzanak ki közös stratégiát a győzelemre. Ne csak a kormány ellen fitogtassák erejüket, hanem az egységes baloldali ellenzékért is. Az elégedettségért, a változásért, Orbán bukásáért.
Ja, hogy nem akarsz velük egy asztalhoz ülni? Oké, akkor tessék, kérem megnézni, hol tart mondjuk az LMP. Ők sem akarnak…
Címlapkép: MTI/Beliczay László
