A magyarok a hagyományos ételeket szeretik karácsonykor!

    (X)

    0
    hirdetés

    A keresztény kultúrájú országokban minden évben, általában Jézus születésének a megünneplése, azaz a Karácsony a legfőbb családi ünnep, így Magyarországon is elterjedt és kedvelt hagyományoknak örvend. Minden nemzetnek megvannak a maga jellegzetes, egymástól némiképp eltérő, tipikus karácsonyi szokásai és ételei, azonban sok közös vonás is akad közöttük. Ám amiben biztosan megegyeznek: mindenhol nagy ekkortájt a készülődés és a felhajtás, valamint a sütés-főzés. S ahogyan a világ számtalan táján a régióknak megfelelő tradicionális ételek kerülnek ilyenkor az ünnepi asztalra, úgy hazánk sem képez ez alól kivételt, hiszen a karácsonyi hagyományok fontos eleme az ünnepi menüsor.

    A magyarság és a karácsonyi hagyományok

    Rólunk, magyarokról elmondható, hogy nagyon szeretjük a finom ételeket, szeretjük kényeztetni a hasunkat és ízlelőbimbóinkat, az ízlésünk pedig alapvetően és értékmegőrzően tradicionális. S noha ez az évezred egyre inkább nyitogatja már a kapukat, mi mégis leginkább a klasszikus ételeket kedveljük, az újítások eléggé nehezen terjednek el. Egy felmérés szerint a válaszadók 74%-a részesíti előnyben a hagyományos fogásokat. Ennek köszönhető, hogy értékes tradícióink a gasztronómia területén is örökké fénykorukat élik, így karácsonykor is, magukkal hozva mindenki gyermekkorának feledhetetlen, jóleső, nosztalgikus hangulatát. Ráadásul egyes ételeink összetevőinek is megvan külön-külön a maguk mágikus jelentésköre. Például a mák, a bab és a borsó a bőséget biztosítja, a dió a rontásokat hárítja el, a méz pedig az egész életet megédesíti.

    Hagyományos, kedvelt karácsonyi ételeink

    A karácsony nem karácsony feldíszített fenyőfa, család, ajándékok és halászlé, töltött káposzta s bejgli nélkül. Ámde klasszikus ételeink nem merülnek ki ennyiben, finomságok egész sora sorakoztatható fel, kinek-kinek ízlése szerint, méghozzá a szépen megterített ünnepi asztalra. A régmúltra visszanyúló népszokás szerint a falusi ház legnagyobb tiszteletnek örvendő bútordarabja az asztalt volt, melyet kizárólag ünnepnapokon terítettek meg, ennek megfelelően Karácsonykor piros asztalterítővel öltöztették ünneplőbe, mivel ez az öröm színe. A díszként rájuk kerülő fenyőágak, narancs, dió és alma díszek az egészséget és a szeretetet jelképezik. Ezek után sorakozhattak fel rá a finomabbnál finomabb ünnepi ételköltemények, amikor is a család apraja-nagyja körbeülte az asztalt.

    Hirdetés

    A fentebb említett, pár nagyon jellegzetes karácsonyi ételen túl vannak a magyarság körében további, néphagyományokhoz fűződő, igen közkedvelt, klasszikus és ínycsiklandó étkek, némelyikük tájegységeknek megfelelő, változatos elkészítési formával. Ilyen a böjti bableves hús és tejtermék nélkül, a rántott hal, a rostonsült hal, az ecetes vagy majonézes krumplisaláta, a mákos guba, az aprólékból készített húsleves, a kocsonya, a liba- vagy kacsasült párolt lilakáposztával, a pulykasült, a franciasaláta, ahol disznóvágás van, ott a bőséges hurka és kolbász lakoma, aztán a diós és mákos patkó, a zserbó, a mézes krémes, a flódni, a fatörzs, a mézeskalács, a habcsók, a csillag- és fenyőfaformákra kiszaggatott linzer, a hókifli és a pogácsák.

    Ha már Karácsony és hagyományok, akkor egy érdekesség a végére. A karácsonyfa-állítás európai eredetű hagyomány. A zöld fenyőfa levelei a reményt és az új életet jelképezik, míg a díszekben a piros gömbök a termékenységet hozó és a család összetartozását szimbolizáló, kerek almára emlékeztetnek, a csillogó füzéres díszek az angyalkák haját jelképezik, míg a fára akasztható szaloncukrok, mézeskalácsdíszek a háromkirályok ajándékait szimbolizálják.