Függessze fel a kormány az egészségügyi szolgálati jogviszony hatályosulását, törölje el ezeket a jogszabályokat – követelte Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője Dr. Szelényi Zoltánnal, az MSZP egészségügyi kabinetjének külsős tagjával tartott online sajtótájékoztatóján szerdán.
Szelényi azt mondta: ha valaha megszületik a magyar egészségügy története, akkor a jogviszony aláíratásának napja “fekete napként fog bevonulni ebbe a történetbe”.
Az orvos, közgazdász hangsúlyozta: a mostani, kiélezett járványügyi helyzetben “rendkívüli módon hiányzik” az a 4-5 ezer dolgozó, aki március 1-jével elhagyta az egészségügyet, még ha a kormánypropaganda “tisztulási folyamatként” interpretálja is távozásukat.
Mivel egy kisvárosi kórház 800-900 dolgozóval működik, ez azt jelenti, hogy 4-5 kisvárosi kórháznyi ember hagyta el a pályát – mutatott rá.
“Ebben a helyzetben ez rendkívül nagy baj” – húzta alá.
Korózs elmondta: a kormányoldalon “szinte dicshimnuszokat zengedeznek”, hogy az egészségügyi dolgozók 95% aláírta szerződését az új jogviszonyban, de ez az 5000-5500 ember, akinek a távozását most elismerték, ahhoz a több mint 7 ezerhez adódik hozzá, akik 2010 óta már távoztak az egészségügyből.
Idézte a szakdolgozói kamara vezetőjének tavalyi nyilatkozatát, aki szerint már akkor 25-26 ezer ember hiányzott a magyar egészségügyből.
Szelényi azt mondta: olyan helyzetben kényszerítették az új jogviszony aláírására az egészségügyi dolgozókat, amikor, egy járvány közepette, aki a szakmája és a betegek gyógyítása iránt elkötelezett, az “nyilván” igyekszik helytállni, és a szolgálati helyén tovább a teljesíteni a feladatát. Ezért írta alá ő maga is – mondta.
Kiemelte: a vezényelhetőségen, valamint az ügyeleti díjak és a szabadság idejének csökkenésén túl még bérfeszültségeket is keltett az új jogviszony: a bérrendezés elsősorban az orvosoknak jelentett “csábító lehetőséget”, a szakdolgozók részére a nagyjából 70%-os lépcsőzetes emelés múlt év óta megtörtént, viszont az irodai és a technikai dolgozók fizetése évek óta nem emelkedett.
Rámutatott: az egészségügy csapatmunka, a technikai és irodai dolgozók nélkül nem működne a rendszer.
Korózs hozzátette: még laikusként is látható, hogy az orvosokon és a szakszemélyzeten kívül nagyon sok olyan ember dolgozik az egészségügyben, akinek a munkája nélkül az egészségügy még a jelenlegi színvonalon sem tudna tevékenykedni: karbantartók, adminisztrációban dolgozók, számítógépes szakemberek.
Az orvosokén kívüli bértáblák pedig áttekinthetetlenek: nagyon sokan a minimálbér és a garantált bérminimum alatti fizetéssel dolgoznak.
Ők semmilyen pluszt nem kaptak. Esetükben a kormány a 2019-ben megkezdettként hirdetett béremeléssel semmi mást nem tett, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum megemelt szintjére igazította a bérüket – emelte ki.
Az orvosokat és szakdolgozókat pedig azzal “verik át”, hogy a beígért 70%-os béremelésük kiindulópontja nem a megemelt bérük, hanem a 2019. évi lesz.
Az új jogviszony tehát érdemi béremelést az egészségügy egészében nem eredményezett, “a röghöz kötést szolgálta és a kizsákmányolást szolgálta” – jelentette ki.
Felmutatta az MSZP novemberben a Parlamentnek benyújtott, szakmai szervezetekkel előzetesen egyeztetett törvényjavaslatát. Ebben a Magyar Orvosi Kamara álláspontja alapján 100%-os béremelést javasoltak minden egészségügyi alkalmazottnak 2020 júliusára visszamenőleg; a Fidesz lesöpörte az indítványt.
Korózs elmondta: az Eurostat adatai alapján a GDP-arányos ráfordításokat illetően mélyrepülésben van a magyar egészségügy finanszírozása: a visegrádi országok közül Csehország és Szlovákia messze többet fordít erre, de felzárkózik hozzájuk Lengyelország, sőt Románia is.
Magyarországon az elmúlt 10 évben egyértelmű a leszakadás, a költségvetési finanszírozás vesztese a kutatás-fejlesztés, a gyógyászati termékek és egyéb eszközök, és az egészségügyi ellátás finanszírozása is – mondta.
Rámutatott: a kormány nyolc évvel ezelőtt gyakorlatilag államosította az egészségügyi ellátórendszert, de ez nem takart mást, mint központosítást, ez pedig “teljes kudarc”.
Hangsúlyozta, az MSZP szerint még mindig lehetne lépni: felelős egészségügyi minisztériumot követelt,felelős egészségügyi miniszter vezetésével.
