
Az Aerolane amerikai start-up cég a légi szörfözés titkát keresi.
A libák már tudják, hogyan kell ezt csinálni. Amikor v-alakzatban repülnek, akkor az előttük és körülöttük lévő alakzat tagjai által létrehozott légáramlatokon szörföznek.
Egy texasi repülőtéren Todd Graetz azt reméli, hogy ezt a koncepciót felhasználva fel tudja bolygatni a légi teherszállítás piacát.
Az Aerolane a vonuló madarak által használt trükköket utánozza, egy másik repülőgép által a levegőbe vontatott, átalakított repülőgépek segítségével.
A vezető repülőgépből kibocsátott füst lehetővé tette, hogy a vontatott repülőgépbe szerelt kamerák rögzítsék a levegőben lévő örvényeket, amelyeket a vitorlázó repülőgép kihasználhat a levegőben maradáshoz.
Legújabb tesztrepülőgépüket “repülő zongora” néven ismerik gyenge siklási tulajdonságai miatt.
Kettős hajtóművei üresjáratban üzemelnek az elektromos energiaellátás érdekében, miközben a propellerek pusztán aerodinamikai céllal forognak.
Más tesztek a vontatókötél feszültségét mérték.
Észrevették, amikor a kötél meglazult, ami azt jelzi, hogy a siklóernyő az előtte haladó repülőgép által keltett áramlatokon szörfözik.
Az Aerolane terve az, hogy mindezeket az adatokat betáplálja egy olyan programba, amely egy pilóta nélküli teherszállító repülőgépet vezet át a hullámokon és turbulenciákon, hogy kihasználja a nagy távolságok siklásának lehetőségeit üzemanyag elégetése nélkül.
Egy vagy több ilyen teherszállító repülőgépet egy szintén rakományt szállító repülőgép vontathatna a célállomásig, ahol önállóan landolnának.
Az egyetlen üzemanyagköltséget a vontató repülőgép hajtóműveinek ellátása jelentené.
Elméletileg ez úgy működne, mint egy pótkocsit húzó teherautó, ahol a légáramlatok végzik a nehéz munka nagy részét. Graetz úr ezt “a siklórepülés és a szörfözés kombinációjának” nevezi.
Ugyanez az ötlet jutott eszébe az Airbusnak is, amely 2021-ben tesztelte a technikát két A350-es utasszállító repülőgéppel, amelyek 3 km (1,9 mérföld) távolságra repültek egymástól az Atlanti-óceán felett.
Bár a repülőgépeket nem kötötte össze vontatókötél, a kísérlet során az egyik repülőgép felhajtóerőt nyert a vezető A350-es légköréből, hogy csökkentse a CO2-kibocsátást és az üzemanyag-égetést.

Graetz úr, aki 12 éves pilóta tapasztalattal rendelkezik, Gur Kimchivel és Doron Appelboimmal, az Amazon drónos kézbesítési projektjének veteránjaival közösen alapította az Aerolane-t, abból kiindulva, hogy “kell lennie egy jobb módnak arra, hogy a meglévő repülőgépekből többet hozzunk ki”.
A projekt a tapasztalt pilóták körében szemöldökráncolásra ad okot. A nagyméretű vitorlázógépek kereskedelmi légtérben való repülése szigorú repülésbiztonsági előírások betartását jelenti.
A vontató repülőgépnek például biztosnak kell lennie abban, hogy a repülés bármely pontján el tudja engedni a vontatókötelet, és biztos lehet abban, hogy az önvezérelt vitorlázórepülőgép le tud jutni a kifutópályára anélkül, hogy a helyi lakosságra zuhanna.
Az Aerolane szerint a légcsavart meghajtó kis elektromos motor biztonsági hálóként működik a teherrepülőgépeiken, elegendő erőt biztosítva ahhoz, hogy ha a leszállás rosszul sikerül, újra megforduljanak, vagy egy másik, közeli helyre térjenek át.

Graetz úr azt állítja, hogy az Aerolane aktív kereskedelmi pilótákat foglalkoztat, akik keményen állnak a projekt gyakorlati megvalósításához.
“Külső tanácsadókat bíztunk meg az ördög ügyvédjeként” – teszi hozzá.
Szerinte a nagy árufuvarozó cégeket minden érdekli, ami lehetővé teszi számukra, hogy csökkentsék a szállítási költséget.
Az üzemanyagköltségen felül a légi árufuvarozó cégeknek a sugárhajtóművek kibocsátására és a pilótahiányra is gondolniuk kell.
James Earl, a RAF egykori helikopterpilótája és légiközlekedési tanácsadója úgy véli, hogy Graetz úrnak lehet, hogy igaza van.
“Logikus, hogy a légáramlatok és az égbolton tett erőfeszítések egyesítésével előnyökre lehet szert tenni. A teherszállító térben pedig minden innováció jó.”
Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a közvélemény elfogadottsága a beépített területek feletti, motor nélküli teherszállító repülésekkel kapcsolatban teljesen más kérdés.
“Jó siklótávolsággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a vontatógép nagyobb meghibásodása esetén is elérje a leszállóhelyet. Hogy ezt hatékonyan lehet-e kommunikálni a nyilvánosság felé, az már egy másik kérdés.”

A szabályozó hatóságok valószínűleg szintén óvatosak lesznek, különösen az Egyesült Államokban, ahol a Szövetségi Légügyi Hatóságra nyomás nehezedik, miután a Boeing repülőgépekkel kapcsolatos súlyos problémák után.
Graetz úr azt válaszolja, hogy csapata eddig minden FAA kérésnek eleget tett. “Az FAA mindig is szuper kockázatkerülő volt. Ez az ő dolguk!”
Fred Lopez 36 évet töltött a légiközlekedési műveleteknél a teherszállító óriás UPS-nél. Mint mondja, “az egész felnőtt életemet” arra tette fel, hogy kidolgozza a légi árufuvarozási vállalkozás legköltséghatékonyabb üzemeltetési módját.
Lopez úr bevallja, hogy mélységesen szkeptikus volt a teherszállító vitorlázórepülőkkel kapcsolatban, amikor az Aerolane először megkereste őt. De a komoly üzemanyag-megtakarítás kilátása meggyőzte, és most a tanácsadó testületben ül.
Az üzemanyagköltségek csökkentése a polgári repülés megszállottja. Amikor a felfelé fordított szárnycsúcsok, amelyeket a kabinablakon keresztül látunk, szabványos tervezési jellemzővé váltak, a légitársaságok mintegy 5%-kal csökkentették az üzemanyagköltségeket.
A vitorlázórepülők azonban csak a vontatógépük által igényelt üzemanyagot fogyasztják. Ha ez is egy teherszállító repülőgép, akkor egy pár vitorlázórepülőgép, amelyet egy sugárhajtású repülőgép húz, jelentős üzemanyag-fogyasztáscsökkenést jelent egy nagy szállítmány esetében.
Az Aerolane kezdeti tervezése a robotpilótát és egy, Lopez úr által “biztonsági pilótának” nevezett emberi pilótát használ. Ez megkönnyítheti az FAA általi tanúsítást.
“Az Aerolane nem próbál mindent egy csapásra megváltoztatni” – mondja.
Végső céljuk az autonóm működés a mesterséges intelligencia segítségével, vagy ahogy Lopez úr fogalmaz: “kihúzni a pilótát az ülésből”.
És ha a repülő zongora tud szörfözni, akkor ki tudja, mi minden lehetséges?
Forrás (BBC) – angol nyelven.