A Google volt vezérigazgatója attól tart, hogy a mesterséges intelligenciát terroristák vagy “gazemberállamok” használhatják arra, hogy “ártatlan embereknek ártsanak”.

Eric Schmidt a BBC-nek nyilatkozva: “Az igazi félelmeim nem azok, amelyekről a legtöbb ember beszél a mesterséges intelligenciáról – én a szélsőséges kockázatokról beszélek”.

A technológiai milliárdos, aki 2001 és 2017 között a Google vezető pozícióit töltötte be, a Today című műsornak azt mondta, hogy “Észak-Korea, Irán vagy akár Oroszország” átveheti és visszaélhet a technológiával, hogy biológiai fegyvereket hozzon létre.

A kormányzat felügyeletét szorgalmazta a mesterséges intelligenciamodelleket fejlesztő magáncégek felett, de figyelmeztetett, hogy a túlszabályozás elfojtja az innovációt.

Schmidt úr egyetértett az amerikai exportellenőrzéssel a legfejlettebb mesterséges intelligencia-rendszereket működtető nagy teljesítményű mikrochipekre.

Mielőtt távozott hivatalából, Joe Biden volt amerikai elnök 18 ország kivételével minden országba korlátozta a mikrochipek exportját, hogy lelassítsa az ellenfelek AI-kutatásban való előrehaladását.

A döntést Donald Trump még visszafordíthatja.

“Gondoljunk Észak-Koreára, vagy Iránra, vagy akár Oroszországra, akiknek valamilyen gonosz céljuk van” – mondta Schmidt úr.

“Ezt a technológiát elég gyorsan el tudják sajátítani ahhoz, hogy visszaélhessenek vele, és valódi károkat okozhassanak” – mondta a Today műsorvezetőjének, Amol Radzsannak.

Hozzátette, hogy az AI-rendszereket rossz kezekbe kerülve fegyverek kifejlesztésére lehetne használni, hogy “egy gonosz ember rossz biológiai támadást intézzen”.

“Mindig aggódom az “Oszama bin Laden” forgatókönyv miatt, amikor van egy igazán gonosz ember, aki átveszi a modern életünk valamelyik aspektusát, és arra használja, hogy ártatlan embereknek ártson” – mondta.

Bin Laden szervezte a 2001. szeptember 11-i támadásokat, amikor az al-Kaida terroristái átvették az irányítást a repülőgépek felett, hogy több ezer embert öljenek meg amerikai földön.

Schmidt úr egyensúlyt javasolt a mesterséges intelligencia fejlesztésének kormányzati felügyelete és az ágazat túlszabályozása között.

“Az igazság az, hogy a mesterséges intelligenciát és a jövőt nagyrészt magáncégek fogják felépíteni” – mondta Schmidt úr.

“Nagyon fontos, hogy a kormányok megértsék, mit csinálunk, és szemmel tartsanak minket.”

Hozzátette: “Nem azt állítjuk, hogy egyoldalúan, felügyelet nélkül kellene ezeket a dolgokat megtennünk, úgy gondoljuk, hogy ezt szabályozni kellene”.

Párizsból beszélt, ahol az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság részvételével befejeződött az AI Action Summit. elutasította a megállapodás aláírását.

JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerint a szabályozás “megölne egy átalakulóban lévő iparágat, amint az épp most indul be”.

Schmidt úr szerint a túl sok európai szabályozás eredménye az, hogy “a mesterséges intelligencia forradalmát, amely véleményem szerint a legfontosabb forradalom az elektromosság óta, nem Európában fogják feltalálni”.

Azt is mondta, hogy a nagy technológiai cégek “15 évvel ezelőtt nem értették meg”, hogy milyen potenciál rejlik a mesterséges intelligenciában, de most már igen.

“Az a tapasztalatom a technológiai vezetőkkel kapcsolatban, hogy igenis tisztában vannak a hatásukkal, de lehet, hogy más értékítéletet hoznak, mint a kormányzat” – mondta.

Schmidt úr a Google vezetője volt, amikor a vállalat megvásárolta az Androidot, a ma a világ legelterjedtebb mobiltelefonos operációs rendszerét gyártó céget.

Most támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a telefonok ne kerüljenek az iskolákba.

“Én is azok közé tartozom, akik nem értették meg, és vállalom a felelősséget, hogy a világ nem úgy működik tökéletesen, ahogy mi, tech-emberek gondoljuk” – mondta.

“A gyerekekkel kapcsolatos helyzet különösen nyugtalanító számomra”.

“Szerintem az okostelefonok egy gyerekkel együtt biztonságosak lehetnek” – mondta – “csak moderálni kell őket… abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a gyerekeket meg kell védeni az online világ rossz dolgaitól”.

A közösségi médiában – ahol támogatta a 16 éven aluliakra vonatkozó tiltási javaslatokat – hozzátette: “Miért végeznénk egy ilyen nagyszabású, ellenőrizetlen kísérletet a világ legfontosabb emberein, vagyis a következő generáción?”.

A gyermekek okostelefon-használatának korlátozásáért kampányolók azt állítják, hogy a telefonok függőséget okoznak és “elcsalták a gyerekeket azoktól a tevékenységektől, amelyek elengedhetetlenek az egészséges fejlődéshez”.

Ausztrália parlamentje elfogadott egy törvényt a közösségi médiahasználat betiltásáról a 16 éven aluliak számára 2024-ben, Anthony Albanese miniszterelnök szerint fontos, hogy megvédjék a gyerekeket a “káros hatásoktól”.

A The Lancet című orvosi folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint az iskolai mobiltelefon-tilalom nem javítja a diákok viselkedését vagy jegyeit.

Azt azonban megállapította, hogy az okostelefonokkal és általában a közösségi médiával való hosszabb időtöltés rosszabb eredményekkel járt az összes említett mérőszám tekintetében.