
SZOMMER ILDIKÓ
Személy szerint sosem értettem azokat az embereket, akik dohányoznak. Tudom, hogy számukra ez egy módszer a stressz csökkentésére, de a későbbi következményei tagadhatatlanul ártalmasak. Egyrészről aki dohányos saját maga testi épségét teszi ki veszélynek azzal, hogy belülről roncsolja a szervezetét. A dohányzás rengeteg súlyos betegséget okozhat, ilyen például a tüdőrák vagy a szájrák. Itt azt a tényt is meg kell említenem, hogy azok az emberek, akik más társaságában dohányoznak, már nem csak a saját egészségüknek ártanak, hanem a környezetükben lévő személyek egészségét is komoly kockázatnak teszik ki. Másrészről, a cigaretta rengeteg olyan anyagot tartalmaz, amit vegyi laborokban állítanak elő, melyekről nem tudni pontosan milyen hatásuk is lehet az emberi szervezet működésében. Az pedig külön elszomorít, hogy ezeket az adalékanyagokat azért használják, hogy függőség alakuljon ki és minél többet cigit szívjanak el az emberek akár egy nap alatt is. A „poén” pedig ennek a tetejében az, hogy manapság dohányozni nem is egy olcsó tevékenység. Ilyenkor vetül fel a kérdés: „Megéri-e egy egészségtelen és drága szerrel tönkretennünk szervezetünk természetes egyensúlyát?”

VARGA BRIGITTA
Hogy miért kezdtem el cigizni? Talán kíváncsiságból, vagy mert más lányok is dohányoztak, vagy csak éppen felnőttnek akartam látszani már középiskolásként? Nem gondolkodtam el ezen soha! Tény az, hogy először úgy kínáltak meg, aztán egy osztálytársam ( fiú) kinevetett, hogy köhögtem az első alkalommal, akkor elhatároztam, hogy leszek olyan erős mint ők! De amikor a második-harmadik szál már keserű volt, szédültem – nem gondoltam komolyan, hogy valaha is aktív dohányos leszek… Aztán pár nap múlva megint cigizett a csapat, meg megint meg megint… Mire az iskolákat befejeztem az vettem észre, hogy egyre jobban ízlik, sikkes dolog kézben tartani, megnyugszom, magabiztosabb leszek tőle, de a zsebpénzem bizony kevesebb lesz!
Aztán elkezdődött a nagybetűs ÉLET, vagyis a munka. Akkor meg más dolog inspirált: féltem, hogy elkések, vagy nem teljesítek maximálisan… elővettem a cigit, rágyújtottam – az mindig megnyugtatott! Később nehezebb munkát találtam, kifáradtam ott fizikailag is, akkor meg az a tudat tartotta bennem a lelket, hogy elszívok pár szálat (fizikai munkát vállaltam elvégre), nyugodt, erős leszek tőle, a pénz meg? Hát dolgozok épp eleget! Csak megengedhetek magamnak ennyit!
Aztán már a szabadnapokon is élvezettel gyújtottam rá, igazán megszerettem a Camell ízét, kecses formáját, illatát! Meg is maradtam ennél a márkánál! Az igazsághoz tartozik, hogy nem annyira erős és nem okoz olyan függőséget, mint amiről a dohányzás ellenzői beszélnek! Bár az is igaz, hogy már nem tudnék leszokni róla! És persze nem is akarok! Néha kevesebbet szívok, néha többet, megszoktam, kedvelem, nincs semmi bajom tőle, akkor meg mit zsaroljam magam?
Hozzám tartozik…Én ez vagyok, ilyen vagyok – számomra ilyen az élet!

KISS ANETT
Én ha dohányzók táborába tartoznék, az emelkedett árak miatt lehet elgondolkoztam volna már, hogy megéri-e ennyit költeni egy rossz szokásra. Napjainkban egy doboz cigaretta már ezer forinton túl kapható, így ha valaki akár napi egy dobozzal is él, az egy hónapban minimum 28 ezer forint. Ezt szerintem rengeteg más dologra lehetne költeni.
A leszokásra való elhatározás és ennek a folyamatnak a végigcsinálása nehéz folyamat, de szerintem mindenkinek megérné kicsit utána számolni, hogy milyen hátrányai vannak az aktív dohányzásnak, mind pénzügyi és mind egészségügyi szempontból!





















































