Az első időszakban a szomszédos országokban gyártott, merevszárnyú repülőgépeket alkalmaztak. Ez már a múlté, jelenleg MD–902-es és MD–500-as helikopterek vannak szolgálatban.

A Légirendészeti Szolgálat biztosítja az ország egész területén a légi támogatást a rendőrségi feladatok ellátásához. A helikoptervezetői, a mérnöki, a fedélzeti szolgálattevői és vezetői állomány tisztekből, zászlósokból és tiszthelyettesekből áll. A helikopterszerelők és logisztikai munkatársak rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vagy munkavállalók.

Kezdetben a csehszlovák gyártmányú M–1C Sokol, a Super Aero–45 vagy az L–200 D Morava és Zlin–43, illetve a lengyel PZL–104 Wilga merevszárnyú repülők álltak szolgálatba.

– 1950-ben egy merevszárnyú Sokol, egy kétszemélyes futárgép volt a szolgálati légi jármű – mondja Botta András ezredes, a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálat szolgálatvezetője. – Azzal járták az országot. Elsősorban a civil repüléseket ellenőrizték, illetve a futárfeladatok ellátását is ezzel a géppel végezték. A nagy változást 1974 hozta, amikor a légirendészet és a BM Határőrség Légi Csoportjának integrációjával, immár Légirendészeti Parancsnokság néven, a határőrség szolgálati helikoptereivel kiegészítve létrejött az egységes belügyi légiflotta. Onnantól hamar bebizonyosodott, hogy erre az összetett tevékenységre a helikopter a legmegfelelőbb légi jármű. Igaz, azok a helikopterek, amiket a határőrség „hozott”, már elavult, robbanómotoros gépeknek számítottak.

Helyettük nagyobb teljesítményű, gázturbinás hajtóművel rendelkező helikopterekre volt szükség. Ekkor, a 70-es évek végétől a 80-as évek végéig jöttek a Mi–2-es, két hajtóműves, gázturbinás gépek. Ezek először a légirendészetnél álltak hadrendbe. A jó tapasztalatok után a Magyar Honvédség is ilyen helikoptereket szerzett be.

– A 90-es évek közepétől jelentek meg az amerikai MD–500-asok – folytatja Botta András. – Ezekből jelenleg is üzemel négy. A maga kategóriájában, úgy gondolom, még mindig ez a típus a legjobb, a leginkább költséghatékony. 2016–2017-ben kaptunk MD–902-es Explorer típusúakat. Ezek gyártója ugyanúgy a McDonnell Douglas. A különbség, hogy az MD–500-as négyszemélyes és egy hajtóműves, míg az MD–902 két hajtóműves és nyolcszemélyes. Ez egy sokoldalú helikopter, az ülések variálásával több célra használható. Van kimondottan rendőri munkára berendezett változat kutatóeszközzel, amelyre kamerákat, keresőfényszórót szereltek fel. Egy nagyon komoly munkahelyet alakítottak ki hátul az operátor részére, aki két monitoron követi a normál és a hőkamerás képet. Ez lehet a közlekedés megfigyelése, a tömegrendezvények ellen­őrzése vagy az illegális határátlépők felderítése. A pilóták éjszakai tevékenységét éjjellátó optikai eszközök is segítik. Külön előny, hogy ezen a helikopteren nincs faroklégcsavar, így a zajszintje is jóval alacsonyabb.

A Légirendészeti Szolgálatnak sokrétű a feladata. A határellenőrzésen kívül a magyar rendőrség légi támogatását is ők végzik. Eltűnt és menekülő személyeket kutatnak fel, felderítenek, az összetettebb bűn­ügyi akcióknál a Terrorelhárítási Központot támogatják, részt vesznek a vízből mentéseknél, a lakosság ellátását biztosítják árvíz vagy rendkívüli havazás esetén, a forgalmat figyelik, diplomáciai konvojokat kísérnek, tömegrendezvényeket biztosítanak. Országos hatáskörrel ellen­őrzik a polgári repülésben részt vevő személyek, légi járművek és repülőterek jogszabályok szerinti tevékenységét, működtetését, és eljárnak a szabályszegőkkel szemben.

– A technika fejlődésének köszönhetően ma már a levegőből is azonosítani tudjuk a gépjárműveket – mondja Botta András. – Például autópályán a leállósávban közlekedést, a kamionok szabálytalan előzését. A Légirendészeti Szolgálat munkatársainak jelzése alapján pedig a földi rendőri erők kiemelhetik a forgalomból a szabálytalankodókat. Nyáron kiemelt terület a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó. E helyszíneken a vízi közlekedés szabályainak betartását figyeljük a vízirendészeti kollégákkal együttműködve. A levegőből sokkal könnyebb észrevenni egy felborult vitorlást vagy egy elsodródott gumimatracot. Szintén feladatunk a különböző rendezvények biztosítása, és a védett személyek szállítása is hozzánk tartozik. A nemzeti parkokkal közös projekt alapján közreműködünk az illegális fakitermelés, szemétlerakás, a tiltott helyen tűzrakás vagy egyéb természetkárosítás felderítésében is. Megemlítem még a parlagfű légi feltérképezését is, ami alapján átfogó képet kaphatnak a szennyezettség országos mértékének megállapításához, illetve a gondatlan gazdákkal szembeni hatékony fellépéshez az agrárszakemberek.

A kollégái képzettsége nagyon magas szintű. A fedélzeti szolgálattevő vagy más néven operátor használja a hőkamerát, szükség esetén a keresőfényszórót, a pilótákat pedig éjjellátó készülékkel látták el. Ez egy, a környezeti fény felerősítésének elvén működő, közel kétkilós, egyéni optikai eszköz. Kimondottan hatékony az éjszakai repülések során.

A légirendészet idén kapott négy új kutatóeszközt, a legfejlettebb kameratechnikákat. HD-minőségben lehet felvételeket készíteni, illetve a fedélzeten látott képet valós időben, mikrohullámok segítségével a központi vevőegységhez továbbítani, majd a rendőrség informatikai hálózatán keresztül a döntéshozó vezetők, ügyeletek vagy operatív törzsek monitorjain megjeleníteni.

Három helyen alakítottak ki Magyarországon légirendészeti bázist. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, Siófok-Kilitin és Bácsbokodon. Siófok-Kiliti idényjelleggel működik, a nyári szezonban két-három hónapon keresztül ad szolgálatot, illetve tavasszal a kiképzési repülések ott folynak. A bázis egyébként idén újult meg, új épületet kaptak új hálókörletekkel és egy korszerű irányítótoronnyal.

A feladatrendszer és a géppark növekedésével bővíteni kellett a hajózó és a műszaki személyi állomány létszámát. Szerelőket, mérnököket, operátorokat és pilótákat toborzott a légirendészet.

– Az elmúlt három évben sok a növendék, hiszen a Légirendészeti Szolgálatnál a feladatrendszer bővülése miatt szükség volt új pilóták felvételére – jegyzi meg Botta András. – A magyarországi képzés hosszú évtizedeken keresztül szünetelt. Két éve kezdődött meg újra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a pilótaképzés, és jelenleg ott tart, hogy az első évfolyam idén már megkezdte a repülést.

Az ezredes búcsúzóul egy nagy, közel tízkilós könyvet tesz elénk tele képekkel, cikkekkel, 70 év emlékeivel. Az első oldalakon fotók láthatók az első munkatársakról és a repülőgépekről 1950-ből. Szó esik benne fejlődésről, kollégákról, rendezvényekről, kitüntetésekről. Minden fotónak külön története van. Egyszer talán majd valaki feldolgozza ezt a páratlan gyűjteményt.          

MÁTYÁSI
FOTÓ: MAROSFALVI, KR-ARCHÍVUM