Sir Keir Starmer terve, hogy az Egyesült Királyságot a mesterséges intelligencia (AI) terén “világelsővé” tegye, a már így is feszített ivóvízkészleteket is megterhelheti – mondták ipari források a BBC-nek.

A mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges óriási adatközpontok nagy mennyiségű vizet igényelhetnek, hogy megakadályozzák a túlmelegedésüket.

A technológiai ipar azt mondja, hogy hatékonyabb hűtőrendszereket fejleszt, amelyek kevesebb vizet használnak.

A tudományos, innovációs és technológiai minisztérium azonban közleményében elismerte, hogy az üzemek “fenntarthatósági kihívásokkal néznek szembe”.

A kormány a gazdasági növekedés beindítása érdekében több adatközpont építését vállalta országszerte.

A miniszterek ragaszkodnak a a közismerten energiaéhes szerverfarmok elsőbbségi hozzáférést kapnak az elektromos hálózathoz.

Kérdések merültek fel hogy ez milyen hatással lehet a kormány 2030-ig megvalósítandó tiszta energiatermelésre vonatkozó terveire.

Kevesebb figyelmet kapott azonban az a hatás, amelyet az adatközpontok az otthonok és a vállalkozások friss, iható vízzel való ellátására gyakorolhatnak.

Az Egyesült Királyság egyes részeit, különösen délen, már most is vízhiány fenyegeti az éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt.

A kormány támogatja kilenc új víztározó létesítésének tervét, hogy enyhítse az aszályok idején a vízadagolás és a tömlővezeték betiltásának kockázatát.

Ezek közül azonban néhány olyan területen van, ahol új adatközpontok építését tervezik.

A kormány “mesterséges intelligencia növekedési zónái” közül az első az oxfordshire-i Culhamben lesz, az Egyesült Királyság Atomenergia-hatóságának kampuszán – hét mérföldre az Abingdonba tervezett új víztározó helyszínétől.

A 4,5 négyzetmérföldes (7 négyzetkilométeres) tározó a Temze-völgy, London és Hampshire fogyasztóit fogja ellátni. Nem tudni, hogy a most tervezett hatalmas új adatközpontok mennyi vizet vehetnek ki belőle.

A BBC úgy tudja, hogy a Thames Water tárgyal a kormánnyal az adatközpontok vízigényének kihívásáról és annak mérsékléséről.

Egy új jelentésben a Royal Academy of Engineering felszólítja a kormányt, hogy a technológiai vállalatok pontosan számoljanak be arról, hogy az adatközpontjaik mennyi energiát és vizet használnak.

Emellett környezetvédelmi fenntarthatósági követelményeket is szorgalmaz az összes adatközpontra vonatkozóan, beleértve az ivóvízhasználat csökkentését, a hűtésre való nulla felhasználás felé való elmozdulást.

Ilyen intézkedések nélkül – figyelmeztet a jelentés egyik szerzője, Tom Rodden professzor – “fennáll a valós veszélye annak, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése, alkalmazása és használata helyrehozhatatlan károkat okozhat a környezetben”.

A technológiai ipar általában visszafogottan nyilatkozik a vízfogyasztásról. A cikkhez megkeresett brit adatközpontok többsége nem válaszolt megkeresésünkre.

Az adatközpontok a felszíni víz helyett friss, vezetékes vizet használnak, hogy a szerverállványok hűtésére használt csövek, szivattyúk és hőcserélők ne tömődjenek el szennyeződésekkel.

A felhasznált víz mennyisége számos tényezőtől, többek között a környező környezettől függően jelentősen változhat; a világ hidegebb, nedvesebb részein található telephelyek általában kevesebbet igényelnek.

Dr. Venkatesh Uddameri, a vízkészlet-gazdálkodás texasi szakértője szerint egy tipikus adatközpont napi 11-19 millió liter vizet használhat fel, ami nagyjából egy 30-50 000 lakosú városnak felel meg.

Széles körben idézett számításai száraz, illetve félszáraz éghajlaton alapulnak, és nem veszik figyelembe a közelmúltbeli hatékonyságjavulást vagy a mesterséges intelligencia fejlesztését.

A Microsoft globális vízfelhasználása 34%-kal ugrott meg, miközben a kezdeti AI-eszközeit fejlesztette, egy iowai adatközpont-klaszter pedig az OpenAI GPT-4 képzése során egy hónap alatt a körzet vízkészletének 6%-át használta fel.

Világszerte nő az adatközpontokkal szembeni helyi ellenálláskülönösen azokon a területeken, ahol vízhiány van.

Chilében a Google leállította egy adatközpont építését a vízfelhasználással kapcsolatos aggályok miatt, egy másik uruguayi adatközpont hűtőrendszerét pedig a helyi tiltakozások hatására alakította át.

Az Egyesült Királyságban a Thames Water figyelmeztette az adatközpontokat, hogy hőhullámok idején korlátozásokkal kell számolniuk.

A vállalat közölte, hogy 2022-ben felülvizsgálja az adatközpontok vízfelhasználását, mivel felkészült a nyári huzavona idején bevezetendő tömlővezetéktilalomra.

A Foxglove, egy kampányoló ügyvédekből álló csoport azonban a következő évben bizonyítékot talált a Thames Water stratégiai dokumentumaiból arra, hogy a cég a jelek szerint még mindig nem tudta, hogy a meglévő adatközponti ügyfelei mennyi vizet használnak.

A Thames Water nem kívánt nyilatkozni. Jelezte, hogy nemrégiben elkészítette ötéves tervét, amelyet a kormány jóváhagyott.

Ez kimondja, hogy a vállalatnak nincs jogi kötelezettsége a vállalkozások kiszolgálására, és dönthet úgy, hogy korlátozza vagy megtagadja a kereskedelmi fogyasztók vízellátását; de ez még a kormány előtt íródott. az adatközpontokat kritikus nemzeti infrastruktúrának nyilvánította, ami azt jelenti, hogy kevesebb tervezési korlátozással kell szembenézniük.

A Thames Water kifogást nyújtott be egy új adatközpontra vonatkozó tervezési kérelem ellen, amely 2021-ben egy klaszterben, a Reading melletti Slough-ban épülne.

Azóta azonban más javaslatok is sikerrel jártak a térségben: a Yondr cég például 2024 augusztusában bejelentette, hogy ott építené fel harmadik adatközpont-kampuszát.

A Foxglove vezérigazgatója, Martha Dark elmondta: “A kormánynak sürgősen meg kell magyaráznia, hogy az új adatközpontokkal kapcsolatos tervei hogyan nem veszélyeztetik hosszú távon az ivóvízkészleteinket”.

A kormány szóvivője azt mondta: “Felismerjük, hogy az adatközpontok fenntarthatósági kihívásokkal szembesülnek, például az energiaigény és a vízfelhasználás terén – ezért az AI Growth Zones célja, hogy olyan területekre vonzzák a beruházásokat, ahol már létezik energia- és vízinfrastruktúra.”

Emellett a vízügyi szabályozó hatóság, az Ofwat által nemrégiben végrehajtott változtatások a következő öt évben “104 milliárd fontnyi kiadást szabadítanának fel a vízszolgáltatók számára”.

Az adatközpontok ipara azzal érvel, hogy a modern telephelyek már most is hatékonyabbak. Fejlődnek az olyan alternatív hűtési módszerek, amelyek nem igényelnek sok vizet, mint például a szabadlevegős hűtés és a száraz hűtés.

A Microsoft új phoenixi és wisconsini adatközpontjaiban a víz újrafelhasználásával járó zártkörű hűtést fogják alkalmazni.

Aaron Binckley, a Digital Realty fenntarthatóságért felelős alelnöke elismerte az adatközpontok vízfelhasználásával kapcsolatos kritikákat, de azt állította, hogy az ágazat “jelentős előrelépéseket” tett.

Cége, amely világszerte 300 adatközponttal rendelkezik, egy új mesterséges intelligencia eszközt tesztel, amely elemzi a működési adatokat és azonosítja a víztakarékossági intézkedéseket. Elmondása szerint ez az előrejelzések szerint évente közel 4 millió liter vizet takarít meg.

Nyilvánvaló, hogy ez jelenleg inkább elvárás, mint valóság, de Binckley úr szerint ez azt bizonyítja, hogy “a mesterséges intelligencia a technológiai fejlődés mellett a fenntarthatóságot is előmozdíthatja”.

2024-ben a Környezetvédelmi Ügynökség egy blogban azt írta, hogy hogy 2050-re csak Angliában naponta ötmilliárd liter vízre lesz szükség – ez a jelentés szerint kétmillió kerekes kukával teli kukának felel meg – csak a lakosság kiszolgálásához.

A szabályozó hatóságnak azonban most több adatra van szüksége ahhoz, hogy az új adatközpontok jövőbeli igényeit is figyelembe tudja venni.

Egyelőre arra ösztönzi az adatközpontokat, hogy prognosztizálják és tervezzék meg vízfogyasztásukat – és vizsgálják meg saját vízforrásaikat, például a víz újrafelhasználását.

“A megnövekedett vízigény kielégítését nem csak a víziparnak kell megoldania” – mondja egy forrás.