Ajka városának nagyon sok évre visszamenőleges múltja van, hiszen településként 800 éve tartják számon, városként pedig félszáz esztendeje. Ha ennél is hátrább ugrunk az időben, akkor megtudhatjuk, hogy kőkorszaki leleteket találtak a település helyén, ezzel is újabb bizonyítékot találva az ősember létezésére.

Van, aki megkérdőjelezi az őskor létezését, hiszen akkor még nem lehetett semmit dokumentálni, de a leletek mind a dinoszauruszokról, mind az ősemberekről mutatnak be kézzel fogható bizonyítékot. Egy friss régészeti lelet archeológus által meg lett vizsgálva, és olyan érdekes tényt állapítottak meg, hogy létezhettek ősemberek és dinoszauruszok egy időben. Hihetetlen, mennyi mindent rejt magában a Földkéreg! Bárhol felbukkanhatnak olyan leletek, amelyek alapjaiban változtatják meg a történelmet. A „bárhol” alatt azt értem, hogy akár a saját tulajdon kertünkben is. Számos olyan esetről számoltak be, hogy a kertjükben dinoszaurusz csontokat találtak, olyanokat is, amelyek új fajhoz tartoztak. Óriáscet csontokat, mamut csontokat, ősemberek maradványait. Persze korábbi leletekre is bukkantak, mint aranyérmék, arany ékszerek, drágakövek, bunkerek és egy ritka autómodell. Nem egy háztulajdonos gazdagodott meg a kertjéből. Sajnos vannak olyan felfedezések is, amelyeknek nem annyira örülnek a tulajok, ilyen például az a számtalan eset, amikor indiántemetőket és tömegsírokat találtak a házuk alatt. Rengeteg rémisztő történet születik az ilyen esetekből, így egyértelmű a borzongás a tulaj részéről. Ha már ennyire a földben turkálunk, akkor érdemes megjegyezni a bányászatot is, hiszen számos nyersanyag és fém, illetve nemesfémet kerültek felszínre, nem mellékesen említve a szénbányászatot. Ajka területén, a Csingervölgyben egy pásztor talált rá a szénkészletekre, ugyanis tüzet rakott, amely nem akart kialudni. Így a szénkitermelés elkezdődött a környéken 1869-ben, amelynek következménye az lett, hogy megnyílt az üveggyár is kilenc év múlva. 1937-ben Bródy Imre szabadalma vezetett ahhoz, hogy megépült a világ első kripton gyára, amely egy nemesgáz.

Később pedig nagy mennyiségben találtak bauxitot, amely a timföldgyártás alapanyaga, illetve az alumíniumkohászat legfontosabb érce. Így megalakult alumíniumkohó és timföldgyár is a településrészen. Mivel ezekhez szükség volt erőműre, így 1941-42-ben megalakult ez is.  A bányamérnökök, kohómérnökök kiváló munkájának köszönhetően a bányászat és kohászat igencsak jelentős lett a térségben. Egy bányamérnök feladatai kétségkívül veszélyesek, hiszen ásványi nyersanyagokat kutat, a kitermelésével kapcsolatos tervezői munkákat végzi el, fejlesztési irányítási folyamatokat vezényel le, és ami veszélyforrás, az a környezet maga, hiszen egészségtelen körülmények, és korlátok nélkül kell magasan dolgozni, továbbá mélység felett kell átlépni, és az ottani levegő is nagyon rossz minőségű (nem mellesleg erős a légmozgás, párás, kőporos, szénporos a levegő). Sokat kell hajolgatni, a geotermikus hő is jelentős, illetve a csöpög a víz. Nagyon nehéz és komoly fizikai munka, kemény szellemi háttérmunkával kiegészülve. nem véletlen, hogy egyetemi végzettséggel megszerezhető szakma. Nem volt kétség, hogy Ajkából iparváros lesz, ezt bizonyította az, hogy 1972-re már csaknem 32 üzem működött. Számos mérnök, technikus, ipari és gyári munkás kap lehetőséget Ajkán munkavállalásra, regionális álláshirdető weboldalakon keresztül tájékozódhat a legjobb állásokról.